Dél-Amerikai Portal

Mitől más ott?

Lassan két éve élünk Kolumbiában, de még mindig egyfolytában tanuljuk az itteni életet.

Legutóbb például azt, hogy „télvíz” idején nem tanácsos álló vizet hagyni semmiben, mert a moszkító imádja az ilyen helyeket a szaporodásához... Eddig ez még nem is lenne gond, a baj azzal van, hogy egyes moszkítók csípésükkel dengue kórt terjesztenek. A denguének két válfaja létezik, a klasszikus, és a vérzékeny. A klasszikus magas lázzal, fej, szem, csont és izom fájdalommal jár, míg a vérzékeny fajtát az előbbi tüneteken kívül fogíny, orr és bőralatti vérzés kiséri és halállal végződhet. Védőoltás nincs ellene, egyedüli védekezés a megelőzés. A hatóságok többször is permeteznek a leginkább fertőzött helyeken, ezenkívül figyelmeztetik a lakosságot, hogy szüntessék meg a moszkítók szaporodására alkalmas vizes helyeket, ne őrízzenek a ház körül használaton kívüli, régi tárgyakat, amelyekben megállhat az esővíz. Kérnek mindenkit, senki ne hagyjon vizet vödrökben, virágcserepek alatt, mosogatókban, öblítő dézsákban (erről később írok még), és tisztítsák ki a lefolyókat, vízelvezető árkokat, szüntessék meg a pocsolyákat,  ne dobjanak semmit a patakokba, nehogy valami akadályozza a víz folyását, és még a virágvázában, illetve az állatok vizes edényében is naponta cseréljék a vizet... A moszkító lárvák kb egy hét alatt kikelnek és már csípnek is... Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ne keverjük össze a moszkítót a „mezei” szúnyoggal. Aki tehát a trópusokra jön, ne essen pánikba minden repülő rovartól, ráadásul igen hatásos szúnyog és moszkító riasztókat lehet kapni, akár bőrre kenhető, akár elektromos párologtató formában. A mi kedvencünk egy szappanként viselkedő szúnyogriasztó szer, Nopikex a neve. Amikor kirándulni megyünk a hegyekbe, indulás előtt kis vízzel benedvesítjük, felhabosítjuk a két tenyerünk között és rákenjük a testünkre. Nagyon hatásos, kis helyen elfér és mindig kéznél van.