|
A Karib-tenger igazi kalózai |
 |
 |
 |
|
Írta: Vass Éva
|
|
2011. augusztus 24. szerda, 12:51 |
|
 Cartagena partjaira először Rodrigo de Bastidas, sevilla-i jegyző lépett 1501-ben. (Érdekesség, hogy Kolumbusz soha nem járt Kolumbiában, dacára annak, hogy róla nevezték el.) A város alapítására 1532-ben Pedro de Heredia, madridi bátor „vállalkozó” kapta meg a jogot a spanyol királynőtől, aki aztán 1533-tól egészen haláláig, 22 éven keresztül kormányozta Cartagénát. Legfőbb feladata mindvégig az aranykeresés volt. Heredia hosszú éveken keresztül rengeteg problémával küzdött, így pl. az egyre növekvő lakosság ellátásával, a harcos indián törzsek megfékezésével, súlyos területi konfliktusokkal más gyarmatosítókkal, valamint kalóztámadásokkal.
1544-ben Roberto Baal, francia kalózkapitány 5 hajóval, 1000 emberrel a fedélzeten éjjel csendben lehorgonyzott – Heredia unokahuga esküvője előestéjén. Másnap, amikor elkezdte ágyúzni a várost, a trombita és dobszó hallatán azt hitték a helybéliek, hogy a mulatság kezdetét jelzi. Mire feleszméltek, Baal már elfoglalta a várost. Az ifjú pár a hegyekbe menekült.
Heredia 200 ezer aranyat fizetett a város szabadságáért. Nemcsoda, hogy ezután mégtöbb aranyra volt szüksége...
1574-ben, elismerve Cartagéna fontosságát, II. Fülöp spanyol király „városi”, majd egy évvel később „címzetes” rangot adott a városnak. Cartagena a XVI. szd. végére az Újvilág legfontosabb kikötője lett. Peru mérhetetlen kincseit Panamába szállították, odamentek értük a spanyol hajók. Gyorsan berakodtak, és elhozták Cartagenaba, az Újvilág legbiztonságosabbnak tartott városába. Spanyolország riválisai (Franciaország, Anglia, Hollandia) azonban folyamatosan kalózokat küldtek Cartagena ellen, megszerezni az itt felhalmozott temérdek kincset.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. augusztus 26. péntek, 13:20 |
|
|
Megrendezett volt Ingrid Betancourt kiszabadítása? |
|
|
|
|
Írta: Vass Éva
|
|
2011. július 01. péntek, 15:14 |
|
 A "CM&" kolumbiai internetes híroldalon "sikamlós" cikk jelent meg a máig sokat emlegetett egykori elnökjelölt, Ingrid Betancourt és tizennégy társa bravúros szabadulásáról. A háttérben az áll, hogy Gonzalo Guillén, kolumbiai újságíró 2011. jún. 27-én Ecudorban egy olyan dokumentumfilmet mutatott be, amelyben azt bizonygatja, hogy a kolumbiai kormány egyezséget kötött a FARC-kal (Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők - kolumbiai gerilla szervezet), pontosabban két gerilleróval, akik 100 millió dollárt kértek a túszok elengedéséért.
A több mint hat évet a FARC-nál raboskodó Ingrid Betancourt és túsztársai szabadítására szervezett akcióval kapcsolatban Gonzalo Guillén vallomások és dokumentumok alapján azt igyekezett alátámasztani, hogy az nem katonai akció volt a szó szoros értelmében, hanem egy pénzügyi megállapodás, melyben Kolumbia és az Egyesült Államok megegyeztek a FARC-kal a túszok szabadonengedéséről.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. július 01. péntek, 23:47 |
|
|
Írta: Vass Éva
|
|
2011. április 12. kedd, 00:13 |
|
Hozzávalók:
1 kg sütőtök
25 dkg margarin
az eredeti recept szerint 40 dkg cukor – de én ehelyett 20 dkg mézet és 10 dkg mazsolát tettem bele.
5 egész tojás
50 dkg teljes kiőrlésű liszt (az eredeti recept fehér liszttel készül)
1 csomag sütőpor
ízlés szerint tehetünk bele őrölt fahéjat is.
Elkészítés: A tököt hámozzuk meg, daraboljuk kockára és főzzük puhára. Kb 8 perc alatt megfő. Szűrjük le a vízből és tegyük félre, hogy meghűljön a tök. A margarint keverjük össze a mézzel (eredeti recept szerint: cukorral), adjuk hozzá a tojásokat, és apránként a sütőporral elkevert lisztet. Keverjük simára.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. április 12. kedd, 15:19 |
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>
|
|
Oldal 1 / 14 |
