|
2010. május 30.-án Kolumbia elnököt választ. A korábbi években gyakorlatilag két párt, között dőlt el a versengés, a liberálisok, ill. a konzervatívok között. Idén azonban történt valami, ami soha nem látott “hullámot” indított el. A “Zöld Hullám”-ról (Ola Verde), és a “Mockus jelenségről” van szó. A “Zöld Hullám” az Antanas Mockus vezette Zöld Párt egyre nagyobb térhódítását jelenti. Friss erőt, “tavaszi zsongást” hoznak Kolumbia politikai életébe. A Mockus jelenséget egyes külföldi lapok az “Obama szindróma” kolumbiai verziójaként is emlegetik.
Ki is ez a nemmindennapi jelölt?
A The New York Times szerint Latin-Amerika történetének legkülönlegesebb elnökjelöltje, Aurelijus Rutenis Antanas Mockus Šivickas, aki litván bevándorlók gyermeke. Szülei 1948– ban érkeztek Kolumbiába, maguk mögött hagyva mind a német, mind az orosz megszállás borzasztó emlékeit. Antanas Mockus 1952. márc. 25-én született Bogotában. Édesanyja szobrász, kerámikus. Építészmérnök édesapja már nem él, 14 éves volt, amikor elvesztett őt, s ez súlyos traumát okozott a serdülő Antanasnak. Mockus már kétéves korában olvasott. Csodagyereknek tartották. Kiváló tanuló volt. Ifjú korában író szeretett volna lenni.
Perfekt beszél négy nyelven: spanyolul, angolul, franciául és litvánul. Anyukájával és testvérével ma is litvánul beszél. Feleségével, Adriana Cordobával, két kislányt nevelnek, Dalát és Laimát (litván istenekről neveztek el őket). Felesége 40 éves, diplomás szociális munkás. 15 évvel ezelőtt házasodtak össze, formabontó módon, egy cirkuszban. Mockus az ifjú arát elefántok hátán vezette az „oltár” elé. Amikor megkérdezték újságírók Adriana Cordobától, hogy miért éppen egy cirkuszra esett a választás, azt felelte, hogy Antanas nem szerette volna, ha ez a fontos esemény egy személytelen házasságkötő teremben történik. Egy olyan helyet javasolt, aminek van jelentősége, ahol álmok válnak valóra, ahol sokféleség uralkodik, és ezek mégis harmóniában vannak egymással, és ahol rituálékat végeznek. Antanas Mockus a felesége szerint romantikus és csendes, nem beszél feleslegesen. Megerősítette, milyen zseniális elme, és hogy rendkívül intelligens, s tetteit nem a népszerűség iránti vágy, hanem a felelősség irányítja.
|
