Dél-Amerikai Portal

2007. őszén indítottuk el az Amazóniáról tudósító webújságot, melyet évente négyszer jelentetünk meg. Azoknak küldjük, akik tagjai az „Érdekel Amazónia” baráti körnek (az "iwiw"-ben létrehozott nyitott, virtuális társaságnak), illetve azon barátainknak, akikhez eljutott az amazóniai könyvünk, vagy előadásainkon, fórumainkon jelezték érdeklődésüket a téma iránt. Ha tetszik az újság, örömmel vesszük, ha továbbküldöd barátodnak, ismerősödnek.

Tartalom:

Az indián sámán...

Sokan felteszik a kérdést, milyen egy sámán, mit csinál valójában? Hogyan befolyásolja a többieket? Piers Vitebsky szerint a sámán a közösség meghatározó egyénisége. Az elnevezése tunguz (szibériai) eredű. A „sámán” a világon nagyon elterjedt szó, akár mint a gyógyítóember, boszorkány, varázsló, vagy épp a gyógyítóboszorkány szinonimája. A sámán a törzs emlékezete, hosszú történeteket, mitoszokat és énekeket ismer. A sámán transzba esik, az egekbe repül a lelkek világába, vagy akár a föld alá is bekúszik, segítséget kap a szellemektől, vagy épp harcol velük, hogy megmentse a népét a betegségektől és az éhségtől, megölje az ellenségeit, jövőt jósol, helyreállítja az ember, és a lelki ill. a fizikai világ közti harmóniát, ugyanakkor éli hétköznapi életét, vadászik, főz, kertet művel, házimunkát végez, mint bárki más... Az Amazonas medencében a vizek és az őserdő burjánzó növényzetének, gazdag biodiverzitásnak köszönhetően az amazóniai sámán sajátos jellegzetessége a halucinogén növények, ill. azok főzeteinek fogyasztása - viziókhoz illetve transzbaeséshez. Szintén az amazóniai sámánizmus jellegzetes vonása a sámán azonosulása a jaguárral...

Annak ellenére, hogy a Bering-szoros olyan messze van, a dél-amerikai sámánizmus jól észrevehető hasonlatosságot mutat a szibériaival, ahonnan is - az egyik elmélet szerint - az indiánok Amerikába vándoroltak az utolsó jégkorszak idején. A "shamanismus”szó jelentése: Ember-Isten-Gyógyászat, mely azt is magában foglalja, hogy kizárólag a sámán tudja használni a hatalmi növények jótékony hatását, illetve a szellemi erőket.

(Forrás: Piers Vitebsky: Los Chamanes, 1995)

A "yagé" és a bor

Yagé: (e: jahé) az amazóniai indiánok szent növénye, mágikus gyógyszere, felszabadítja a lelket és meggyógyítja a testet. Többféle elnevezése létezik, így pl. yagé vagy yajé (Kolumbiában), caapi, jurema, chá vagy daime (Brazíliában, Bolíviában és Peruban), ayahuasca (e: ajauaszka) Venezuelában, natema (Ecuadorban). A sámán két vagy több növény hozzáadásával órákon át készíti a yagé főzetet.

A sámán a yagét hívja segítségül döntést hozni, megoldani a családon vagy a törzsön belüli konfliktusokat, beazonosítani az ellenséget, vagy védő szellemek bűnbocsánatát kérni. A yagé ugyanakkor gyógyító technika is, mellyel a sámán mozgósítja az egészségért felelős láthatatlan erőket. Az indiánok szerint a betegségek a szellemvilágban gyökereznek, ahová csak a yagé által transzba esett sámán tud belépni, hogy megtudja a betegségek okát ill. gyógymódját. A sámánizmus azt tartja, hogy a növények lelke gyógyít meg, és nem egy kapszulába zárt „anyag”... Az indiánok a yagét több, mint tízezer éve fogyasztják, gyógyító illetve szent rítusok alkalmával, inspiráló énekek és táncok kíséretében.

Ezen népek életét, kultúráját nem lehet megmagyarázni a yagé hatásának jelenléte nélkül. Mint ahogy az európai kultúrát is nehéz megérteni a borfogyasztás ismerete nélkül, ami bizony elég aktivan jelen van mind a vallásfejlődésben, mind a társadalmi ünnepségek, családi események, ritusok (pl. első pohár bor az apától a felserdült fiúnak) alkalmával... Habár elég távoli a hasonlat, van, aki a yagét a borfogyasztás pszichoaktiv szerepével állítja párhuzamba. Néhány évtizeden át a bort gyógyszerként is és élelmiszerként is fogyasztották, de már régóta használják konfliktusok megoldására, ill. teremtésére, vagy akár egy döntéshozás fontosságának a kiemelésére. Ebben az értelemben a yagé a borhoz hasonló szerepet tölt be, habár az az indián népek életében az sokkal mélyebbet.

A yagét napjainkban Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban, Brazíliában, Uruguayban és Chilében is fogyasztják. Ezen kívül, egyes új egyházi gyülekezetek is alkalmazzák Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában.

Az 1950-es években megnőtt az érdeklődés a yagé iránt. Azt kutatták, hogyan hat az ember szervezetére és az elméjére, hogyan lehetne alkalmazni pszichoterápiában vagy egyéb humán területen.

A kutatás kedvező eredményeinek köszönhetően Brazíliában létrehoztak egy egészségügyi centrumot, ahol a yagét törvényesen alkalmazzák, gyógymódot kínálnak általa kényszeres viselkedési illetve függőségi problémákkal küzdő személyeknek.

A yagétól önkénytelen állapotba kerül a fogyasztója, víziókat lát, kellemeseket és kevésbé kellemeseket, mitöbb, félelmeteseket is, átalakulhat jaguárrá, vagy bármi mássá, előjöhetnek a jó mélyen, féltve őrzött szégyenletes emlékek is... A yagé megtanítja a fogyasztóját, hogy ne féljen a furcsa vízióktól, amik megjelennek előtte. Akinek pedig nagyon rosszul reagál a szervezete rá, azzal a tikuna indiánok 7 gyökérből és 7 levélből főzött teát itatnak. A yagéból az indiánok nem fogyasztanak túl sokat, mert akkor az „utazás” túl hosszú lesz...

Ízelítő a dél-amerikai konyhából: EMPANADA

(hússal töltött leveles tészta)

Kipróbált recept! Nagyon finom!

A margarint elmorzsoljuk a liszttel, hozzáadjuk a sót, majd apránként a vizet. A tésztát, addig gyúrjuk, amíg könnyen nyújthatóvá nem válik. (Fontos, hogy egyszerre szinte csak egy kanálnyi vizet adjunk a masszához, ellenkező esetben a massza lucskos lesz és a kezünkre ragad.) Miután jól összegyúrtuk, három cipót formálunk. Nem kell őket pihentetni. Mindegyiket kötélformájúra sodorjuk (átmérője ne legyen nagyobb, mint 4-5 cm), majd feldaraboljuk. Kb. 9-10 db jön ki egy szálból.

A töltelék elkészítése:

Egy csirkemellet puhára főzünk. Ha kihűlt, kb. ujjnyi vastagságban lecsipkedjük róla a húst, majd hozzáadunk egy negyed vagy fél bögrényi főtt rizst és ízlés szerint fűszerezzük. Javaslom, csak enyhén fűszerezzük, hogy neveszítse el a tészta a csirkehús ízét. Tipp: csirkemell helyett darált húst is használhatunk. (Nekem azonban csirkével az igazi:)

Vesszük az első tésztakockát. Kerekre nyújtjuk, kb 1-2 mm vastagságúra. A kinyújtott tésztalapot (átmérője kb 13-14 cm) ráhelyezzük egy nylonzacskó darabra. (Ez segít a formázásban.) A tésztalap felső felére rátesszük a tölteléket (kb 2 evőkanálnyit, vagy amennyire engedi a tészta, hogy még összezárható legyen). A töltelék tetejére rakhatunk egy ujjnyi darab trapista sajtot is, majd ráhajtjuk a tésztalap alsó felét. Félhold formát kapunk. A szélét az ujjunkkal visszahajtjuk kb. 1 cm-es szélességben és kicsit megnyomjuk, hogy jól összeragadjon és sütéskor ne nyíljon szét. Lisztezett deszkára félretesszük.

A többi tésztakockával is elvégezzük ugyanezt a műveletet. Összesen kb. 30 db jön ki ebből a tészta mennyiségből. Azzal kalkulálhatunk, hogy egy fő kb 2-3 db-ot fogyaszt el belőle. (Amire nem lesz szükség, azt sütés nélkül lefagyaszthatjuk.)
Végül, forró olajban pár perc alatt aranysárgára sütjük...

Tovább fokozhatjuk a kulináriai élvezetet, ha készítünk hozzá paradicsomos csípős szószt.

Paradicsomos csípős szósz:

Elkészítése nagyon egyszerű. 3-4 paradicsomot egészben addig főzünk, míg a héjuk könnyen lehúzhatóvá válik. Ezután a héj nélküli paradicsomokat (a főzővizet nem) turmixgépbe tesszük - ízlés szerint sóval és csilipaprikával fűszerezzük. Nem kötelező, de adhatunk hozzá egy kevés vöröshagymát ( kb egy negyed fejet) is. A csilipaprikával bánjunk óvatosan, mert nagyon tud csípni:) Összeturmixoljuk és már kész is. Ami megmarad, pár napig eláll a hűtőben.

Tálalás: Szalvétával fogjuk a kezünkben az empanádát és minden harapás előtt teszünk rá egy kevés csípős szószt. Természetesen szósz nélkül is fogyasztható. Úgy is nagyon finom!:)

Könyvsarok

1. Előkészületben:

Vasquez Carlos-Vass Éva: Amazónia mai képekben. Várható megjelenés: 2008. ősz

Milyen Amazónia ma? És mit gondolnak róla a világ nagyjai? Számos színes fotó kiséretében mindez hamarosan kiderül...

2. Még kapható, korlátozott számban:

„Amazónia nem csak egy elbűvölő, javarészt érintetlen természet, hanem egy csodálatos kultúrális világ is, amihez az út a mitoszain át vezet. Ezt a két dolgot igyekeztünk ötvözni a könyvünkben, hogy az olvasóhoz minél közelebb hozzuk ezt a rendkívüli világot. A könyv az amazóniai indiánok legérdekesebb, legszebb történeteiből tartalmaz egy válogatást, miközben számos ismeretterjesztő magyarázattal szolgál a dzsungelről és annak lakóiról. ” (Vass Éva, Vasquez Carlos)

A könyv címe: Amazónia elbűvölő történetei és képei

Itt lapozhatsz bele: "http://www.amazoniaportal.com/page_1177127476750.html"

Korlátozott példányszámban még kapható: a Librinél , a Mountex néhány üzletében és a Bookline internetes könyváruháznál.

Újdonságok honlapunkon

- sok érdekes leírással, képes beszámolóval. Ajánljuk szíves figyelmedbe:

Könyvajánló: Szomorú trópusok (Claude Lévi-Strauss)

Őserdővel egyfedél alatt (élménybeszámoló Letíciából, Amazónia, 2008. febr.)

Így ünneplik a Húsvétot Kolumbiában

Iskolai élménybeszámoló (2. rész)

Mi az a „foamy”? – egy kézműves technika, mely meghódított kicsiket, nagyokat

Kolumbiáról írt cikkünk az iwiw-vel a világ körül sorozatban

Támogatási lehetőség

Következő számunk tartalmából:

Az őserdő patikája

Az amazóniai indiánok szexualitása

Előzetes új könyvünkből: Amazónia mai képekben

Ízelítő a dél-amerikai konyhából – így készül az igazi forró csokoládé...