2007. őszén indítottuk el az Amazóniáról tudósító webújságot, melyet évente négyszer jelentetünk meg.  Azoknak küldjük, akik tagjai az „Érdekel Amazónia” klubnak (az "iwiw"-ben létrehozott nyitott, virtuális társaságnak), illetve azon barátainknak, akikhez eljutott az amazóniai könyvünk, vagy előadásainkon, fórumainkon jelezték érdeklődésüket a téma iránt. Ha tetszik az újság, örömmel vesszük, ha továbbküldöd barátodnak, ismerősödnek.

Tartalom:

Gyermekáldás az amazóniai indiánoknál

A terhesség új tag érkezését jelenti a közösségbe, és hogy ez boldogságot hozzon, mind az anya, mind az apa egy sor kultúrális tabut vállal magára. A felkészülés egy gyermek érkezésére jelentős változásokat hoz a család tevékenységében. Létezik egy sor tiltás a mama táplálkozását illetően, így például a terhes nő bizonyos tipusú gyümölcsöket és húsokat nem fogyaszthat. Ez a tiltás a férfit is érinti valamilyen szinten, mivel ez idő alatt nem vadászhat ezen állatokra. A chacobo, pacahuara, yaminahua, moré amazóniai törzseknél a szülés az egész közösség jelenlétében történik, ott vannak a gyerekek is, mellyel azt a társadalmi élményt kapják, hogy ez egy fontos esemény, és jó megünnepelni. Amikor ikrek születnek, szokás, hogy az egyiket hagyják meghalni, vagy ha az anya a szülésbe belehal, a gyermeket akkor is veletemetik, ha az életben van, mert úgy vélik, nem lesznek meg a feltételek a megfelelő felneveléséhez. Amikor egy egyedülálló, fiatal lány esik teherbe, több közösség természetes eljárásokkal szünteti meg az ilyen terhességet. Az ayoreos törzs például hagyja, hogy megszülessen a gyermek, de aztán a placentával együtt eltemetik.

Szülés után, az amazóniai indiánok hosszú időn át tartózkodnak a szexuális élettől, azon kívül a terhesség alatti tiltások addig folytatódnak mind a férfi mind a nő esetében, amíg nem tudják garantálni gyermekük egészségét. Ez a szabály valószínűleg a többnejű társadalmi berendezkedést erősíti, amely oly mélyen él ebben a régióban.
(Wigberto Rivero Pinto, indiánkutató, a bolíviai Universidad Mayor de San Andrés egyetem antropológusa)  Forrás: http://www.amazonia.bo/amazonia_bo.php?id_contenido=1&opcion=detalle_text

Claude Lévi-Strauss (Brüsszel, 1908-) belgiumi születésű francia szociológus, etnológus és antropológus a Szomorú trópusok c. művében így ír az általa meglátogatott brazil törzsek gyermekvállalásáról:

„A nyambikvaráknál kevés a gyerek...nem ritkák a gyerektelen házaspárok... és csak kivételesen található háromgyereknél több egy családban. A szexuális kapcsolat tilos a szülők között amíg el nem választották az újszülöttet, vagyis gyakran a gyerek hároméves koráig....

A kóbor élet követelményei, és a szegényes környezet nagy óvatosságot kíván a bennszülöttektől. Ha szükséges, az asszonyok nem haboznak maguk is beavatkozni, vagy gyógynövényekhez folyamodni, hogy megszabaduljanak a gyermekáldástól. Pedig az indiánok nagy szeretetet táplálnak és tanusítanak gyerekeik iránt, akik viszonozzák is szüleik érzelmeit. De ezt az érzést olykor idegesség, nyughatatlanság álcázza, mert ezeknek is tanujelét adják...

A kaduveo indiánok a Rio Paraguay bal partján húzódó alföldeken élnek... Ez a társadalom erősen szemben áll az általunk természetesnek talált érzésekkel: heves undort táplált a nemzés iránt. A gyerekelcsinálás és a gyerek elpusztítása jóformán köznapi dolognak számított, olyannyira, hogy a csoport fennmaradását sokkal inkább az örökbefogadások, mintsem a születések biztosították, a harci vállalkozások egyik fő célja a gyerekszerzés volt. Ezért számították úgy a XIX. szd. elején, hogy egy guaikuru csoport tagjainak alig tíz százelékát fűzte vérségi kapcsolat a törzshöz.

Ha mégis megszületett a gyerek, nem a szülei nevelték fel, hanem rábízták egy másik családra, és csak nagy időközökben látogatták meg, tizennégy éves korukig tartották őket, ekkor testüket a hagyományos eljárásnak megfelelően tetőtől talpig fekete festékkel kenték be, és sor került a felavatásukra. Aztán a festéket lemosták, és két kontyuk közül az egyiket lenyírták.”

Milagros Palma, nicaraguai antropológusnő szerint az amazóniai letuam törzs asszonyai termékeny korukban mindent megtesznek, hogy a születendő új családtag neme különbözzék az előzőtől. Amennyiben a következő gyermek például megint egy kisfiú, akkor őt valamelyik szomszédukkal elcserélik egy kislányra. Ahogy a születésszabályozás, úgy ennek megszervezése is a nő feladata. A letuam családok nem engednek meg maguknak több mint öt gyermeket, mivel többet nem tudnának táplálni.

Milagros Palma is megerősíti, hogy a letuam asszonyok, csakúgy, mint más amazóniai társaik, terhességük idején szigorú étrendet és életmódot tartanak, ugyanis attól félnek, hogy ellenkező esetben nyúlajakkal, vagy foggal születik a kisbaba. Nem fogyasztanak például „picalón” halat a könnyű szülés reményében és nem esznek savanyú gyümölcsöket sem, hogy majd jó fogai legyenek a gyermeknek. Ártalmas továbbá az is, ha egy asszony többet beszél a kelleténél. Amikor kilenc holdhónap után elérkezik a szülés ideje, a letuam asszony a dzsungelbe készül, hogy egyedül fogadja gyermeke érkezését. Előzőleg senki sem készíti fel, hogyan kell szülni... Amikor megindulnak a szülési fájások, tojáshéjból főzött teát iszik, hogy a szülés gyorsabban lefolyjon, majd elindul a sűrűbe. Az egész közösség izgul érte. A sámán az égiekhez folyamodik, hogy az asszonyt közben meg ne támadják a jaguárok. A vajúdó nő helikónia levelekből „fészket” készít, hogy erre szülje gyermekét. A fájások erősségéből az asszony már előre tudja, fia vagy lánya születik-e. A letuamok szerint a fiúk fájdalom nélkül jönnek világra, a kislányok ugyanakkor háromszor annyira fájnak. Csak amikor már felsír a gyermek, akkor mennek oda a szülő nőhöz asszonytársai, hogy segítsenek, illetve, hogy megvigyék a hírt a falubelieknek.

Ha fiú születik, paprika cseppet cseppentenek a gyermek szemébe, hogy erős legyen. Az apa csak az ötödik napon láthatja először az újszülöttet, amikor is a varázsló ünnepélyes rítussal beviszi a növényi nedvvel feketére festett gyermeket a malokába. Ez az amazóniai népeknél a „keresztelő”. Három nap múlva a varázsló lemossa az újszülöttről a fekete festéket. Innentől kezdve az anya minden nap korán reggel megfürdeti gyermekét a folyóban, hogy erősödjön és gyorsan növekedjen. Az anya a kisbabát a saját függőágya mellé függesztett „baba függőágyba” fekteti.

Az első napokban a varázsló alaposan tanulmányozza a gyermeket, hogy kiolvassa jövőjét, és az eredménytől függően szigorú diétát ír elő az anyának. Az első öt nap csak yuka kenyeret, vagy csak szőlőt és kaimót ehet, ananászt viszont tilos.

 Esőerdő patikája

A dzsungel rengeteg gyógyírt kínál mindenféle betegségre, ill. egészség megőrzésre. Számtalan fa kérgének ismert a jótékony, gyógyító hatása, és gyógynövények özönét ismerik és használják az indiánok.

Az unya de gato, vagyis a macskakarom, már Európában is régóta ismert, amely többek között izomsérülésekre, reumatikus fájdalmakra és izületi panaszokra, valamint rovarcsípés okozta viszketés enyhítésére szolgál. Szintén jótékony hatású az emésztőrendszerre gyomor fájdalom,  ill. - irritáció esetén. Az unya de gato segít az agyvérzés, vagy trombózis veszélyének kitett személyeknek is, mivel erősíti és karban tartja a keringési rendszert. Az amazóniai indián törzsek közül kiemelkedik a perui Ashaninka, mely a legrégebb ideje használ macskakarmot, így pl. légzőszervi megbetegedésekre, gyerekszülés utáni regenerálódásra, különböző fájdalmak enyhítésére, vesetisztításra, mély sebek gyógyítására. Az unya de gato gyökerének főzetét születés-szabályozásra fogyasztják az ashaninkák. A szirupszerűre főzött levet három egymásutáni menstruáció ideje alatt kortyolgatják az asszonyok és a következő 3-4 évre megoldották a fogamzásgátlás kérdését.

Nagyon különleges a guaraná (Paullinia cupana) is, amely felér egy jó erős feketekávéval, csak az a különbség, hogy nem pillanatnyi, hanem 6-8 órán át tartós frissességet biztosít - koffein tartalmának köszönhetően. Kiváló az időskori problémák kiegyensúlyozására is, stimulálja az agy funkcióit, energizáló, jótékony hatást gyakorol a szív ritmusára, szabadon és rugalmasan tartja az érrendszert. Csökkenti a sejtek zsírtartalmát, kiváló segítőtárs a fogyókúrában. Antioxidáns, természetes fertőtlenítőszer, étrendkiegészítő. Kerülendő a túladagolása.

A chuchuwasa (e: csucsuászá) (Maytenus ilicifolia) egy amazóniai fának a gyökere, kérge, melyet általában rumban (pálinkában) áztatnak és gyógyító ital, vagy akár afrodiziákum, energizáló lesz belőle. Immuntisztító és -erősítő szer – évezredek óta használják. Gyógyhatása a fakéregben koncentrálódik. Gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatással is bír. Jótékony tulajdonságai miatt gyakran használják izületi gyulladás, megfázás, asztma, magas vérnyomás esetén is. Vizelethajtó. Csillapítja a magas lázat malária esetén. Rák és tumorellenes természetes hatású szerként is ismerik és fogyasztják. A guaraní indiánok születésszabályozásra is használják.

Sangre de Drago (Drago vére) (Croton lechleri) nevét onnan kapta, hogy ahol a fa törzsét megvágják, sötétvörös, gumiszerű anyag csordul ki, mintha vérezne. Vágás, horzsolás, felhólyagosodás esetén csak rákenünk belőle a bőrre és szinte azonnal egy barnás, gyógyító zselé képződik rajta. Rendkívül jó bőrregeneráló. Csípés és marás esetén csökkenti a viszketést, és a dagadást. Az indiánok folyadék formában naponta néhány cseppet fogyasztanak gyomorhurut, gyomorfekély, bélfertőzés, bélparaziták megléte esetén. Hatásos antioxidáns és segít karbantartani a szív és az érrendszert.

Chanca Piedra (jelentése: kőtörő) (Phyllanthus niruri) – 30-40 cm-re növő gyógynövény, epe és vesekő „törő” hatásáról ismert az indián lakosság körében. Neve ellenére azonban hatásos különböző vírusfertőzések, influenza, láz, hepatitis B valamint tüdőkór, asztma, ill. köhögés ellen is.

Suma (Pfaffia Paniculata) – a brazil „ginseng” segít a test fizikai és pszichikai feszültségének, a stressz a levezetésében. Immunerősítő. Természetes hormont tartalmaz, amely jó hatású a női hormonháztartás kiegyensúlyozására. Az őserdei indiánok táplálék kiegészítőként fogyasztják. Kellemes vaníliára emlékeztető íze miatt gyümölcsökhöz, italokhoz adják. Más gyógynövényekkel keverve erősíti azok jótékony hatását. A sumát széleskörben fogyasztották az orosz atléták a 70-es években. Hatékony izomépítő. Ismert továbbá az abnormális sejtnövekedést akadályozó, valamint a vércukor szint és a vérnyomás szabályozó hatásáról. Aminosavakban, ásványi anyagokban, vasban, magnéziumban, rézben, szilíciumban, cinkben, valamint A, B1, B2, B6 és E vitaminban, továbbá nyomelemekben, mint pl. germániumban gazdag.

Muira Puama (Ptychopetalum olacoides) – „potencia fa”-ként is nevezik. Hosszú ideje használják az amazóniai indiánok, különböző célokra. Ezek közül különösen az energizáló, ill. a szexuális funkciót javító és erősítő képességéről híres mind a női, mind a férfi hormonháztartást javító tulajdonságának köszönhetően. A Muira Puama ezenkívül a központi idegrendszert kiegyensúlyozó jótékony hatásáról is ismert. Kedvező hatású idegkimerültség, ill. depresszió esetén. Képes csökkenteni a test zsírszintjét és növelni az izmok rugalmasságát, ill. megelőzni a hajhullást. Az amazóniai indiánok vagy a fa kérgét rágcsálják, vagy pedig a kéregből, ágakból, gyökerekből készült főzetet kortyolgatják. A Muira Puama emésztési és bélműködési zavarok, menstruációs görcsök, ill. változókori panaszok enyhítésére, valamint reuma, vérhas és beri beri esetén is hatásos.

Nem sorolom tovább, azt hiszem, elég meggyőző, micsoda kincset rejt Amazónia.

Megéri vigyázni rá!

 Fordította és szerkesztette: Vass Éva

Honnan ered a férfiaknak az a szokása, hogy bonbont ajándékozzanak a hölgyeknek?

A csokoládét Közép-Amerika indiánjai az istenek ajándékjának tekintették, melyet azért kapnak, hogy legyenek bölcsek és tudjanak sokat. Xocoatl-nak nevezték. Amikor Hernán Cortés Mexikóba érkezett, azt tapasztalta, hogy Montezuma afrodiziákumnak használta, és amikor megérkezett a leszüretelt kakaó szállítmány, háremében nagy vigadalom vette kezdetét. Cortés a XVI. században vitte el a csokoládét Spanyolországba. Ez lett a kedvenc ajándék a szeretett hölgyeknek – nem minden számítás nélkül... Feniletilamin tartalma ugyanis kellemes eufória érzést vált ki. Kétségkívül, más élelmiszerek, melyek talán nem is ismertek erről az oldalukról, mint pl. a szalámi, vagy a cheddar sajt, szintén tartalmazzák ezt az anyagot, mely emeli a szerotonin szintet és eufórikus állapotba hoz bennünket.

(Forrás: Francisco Javier Leal Q.: El sexo nuestro de cada día, Editorial Grijalbo Ltda, 2002, Bogotá)

Ízelítő a dél-amerikai konyhából:  Kenyértorta (Torta de pan viejo)

Hozzávalók:

3 száraz, hosszú francia kenyér, összevágva (bármilyen más fehérkenyér is alkalmas erre), 1 liter tej, 10 dkg vaj, 3 csésze cukor (cukrozott sűrített tej esetén használjunk kevesebb cukrot), 4 tojás, 1 evőkanál sütőpor, 150-200 ml sűrített tej, 1 evőkanál vanília aroma. Ízlésünk szerint adhatunk hozzá: 1 csapott evőkanál őrölt fahéjat, fél evőkanál őrölt szegfűszeget, 2 evőkanál reszelt citrom vagy narancshéjat, 20-30 szem mazsolát. A tetejére kenyérmorzsát hintünk.

Elkészítése:

Könyvsarok

ELŐKÉSZÜLETBEN:

Vass Éva: A SAKK-hadművelet

  - Ingrid Betancourt egykori elnökjelölt kiszabadításáról és a kolumbiai gerilláról szóló izgalmas, fordulatokban gazdag könyv -

Néhány címsor a könyv tartalmából:

- 6 év túszélet után Ingrid Betancourt szabad. Lélegzetelállító szabadító akció - egyetlen lövés nélkül!

- Hogyan lehet túszélni és túlélni a dzsungelben?

- Titkosügynökök mesélnek, akiknek sikerült beépülniük a gerillába - és élve megúszták

- Hogyan jött létre Latin-Amerika legrégebb ideje fennálló gerilla szervezete, a "FARC"? A kolumbiai elit stratégiai hibája?

- A gerilla parancsnokról, aki könyvből császározta meg az egykori alenökjelöltnőt, Clara Rojast a dzsungel mélyén műtő és orvos nélkül

- Alfonso Canóról, aki antropológusból lett gerilla fővezér

- Részletek egy holland önkéntesnő naplójából, aki több éve "szolgál" a FARC-nál

Boltokba kerülés várható ideje: 2008. október

Ízelítő a könyvből: http://www.amazoniaportal.com/tuszelet.html

Vasquez Carlos-Vass Éva: Amazónia mai képekben

Milyen Amazónia ma? És mit gondolnak róla a világban? Számos színes fotó kiséretében mindez hamarosan kiderül...

Korlátozott számban MÉG KAPHATÓ:

„Amazónia nem csak egy elbűvölő, javarészt érintetlen természet, hanem egy csodálatos kultúrális világ is, amihez az út a mitoszain át vezet. Ezt a két dolgot igyekeztünk ötvözni a könyvünkben, hogy az olvasóhoz minél közelebb hozzuk ezt a rendkívüli világot. A könyv az amazóniai indiánok legérdekesebb, legszebb történeteiből tartalmaz egy válogatást, miközben számos ismeretterjesztő magyarázattal szolgál a dzsungelről és annak lakóiról. ” (Vass Éva, Vasquez Carlos)

A könyv címe: Amazónia elbűvölő történetei és képei

Itt lapozhatsz bele: "http://www.amazoniaportal.com/page_1177127476750.html"

Kapható: a Librinél , és a Mountex néhány üzletében.

Újdonságok honlapunkon

Túszélet a dzsungelben - részlet az előkészületben levő SAKK hadművelet c. könyvből

Az amazóniai indiánok szexualitásáról

Következő számunk tartalmából:

Ajándékozási szokások a dzsungelben

Őserdei "etikett"

Ízelítő a dél-amerikai konyhából

Könyvsarok

Újdonságok honlapunkon

A jelen webújságra, kérlek, ne válaszolj. Ha kapcsolatba szeretnél velünk lépni, ide írhatsz: eva.vass[KUKAC]amazoniaportal.com

Az újságban szereplő fotókra minden jog fenntartva. Copyright by Eva Vass and Carlos Vasquez.