2007. őszén indítottuk el az Amazóniáról tudósító webújságot, melyet évente négyszer jelentetünk meg.  Azoknak küldjük, akik tagjai az „Érdekel Amazónia” baráti körnek (az "iwiw"-ben létrehozott nyitott, virtuális társaságnak), illetve azon barátainknak, akikhez eljutott az amazóniai könyvünk, vagy előadásainkon, fórumainkon jelezték érdeklődésüket a téma iránt. Ha tetszik az újság, örömmel vesszük, ha továbbküldöd barátodnak, ismerősödnek.

Tartalom:

 Őserdei etikett

Az ese ejja törzs vándorló nép, igen kiterjedt területen mozognak. Földrajzilag a Beni és a Madre de Dios folyók forrásterületét foglalják el Bolíviában, de találkozhatunk velük Puerto Maldonado körzetében, Peruban is.

Wigberto Rivero Pinto bolíviai antropológus összegyűjtötte mit illik és mit nem ese ejjá-éknál:

1. Bár mindenki üdvözli az épp most érkezőt, nem szokás elköszönni, búcsúzkodni. Ezt kellemetlenkedésnek, udvariatlanságnak veszik.

2. Amikor egy család ételt készít, vagy épp eszik, kötelező udvariassági szabály megkínálni egy adaggal a látogatót. Ugyanakkor nem túl szerencsés ebben az időben meglátogatni az illető közösséget, hacsak nem valami sürgős megoldandóról van szó.

3. Az ese ejjá-k családonként, vagy nemenként csoportosan fürödnek a folyóban. Nem szokás más család tisztálkodóhelyét használni, vagy az ellenkező neműek csoportjához közel úszni. Az ese ejják meztelenül fürödnek, de a végén eltakarják nemi szervüket a kezükkel, vagy egy ronggyal. Illetlenség egy fürdőző csoport előtt megállni és bámulni őket...

4. Az ese ejja családok között a rokoni kapcsolatokat is szabályozza az etikett. Egy fiatal fiú nem sétálhat ellenkező nemű unokatestvéreivel. Az ese ejja törzs alapvető szervezeti egysége a család, ezért azon kívül élni nem elfogadott.

5. Minden férfi egyedül dolgozik, de amikor valami nagyobb munkáról van szó, segítségül hívja a közösség többi tagját. Viszonzásul megosztja a kapott javakat.

És hogyan viselkedjünk „mi”, ha indián őslakosokkal találkoznánk a dzsungelben?

1. Menjünk egyenesen feléjük, mutatva ezáltal, hogy bízhatnak bennünk.
   
2. Ha ők bukkantak fel előbb, várjuk meg, amíg kapcsolatba lépnek velünk.
3. Bizalmuk megnyeréséül ajánljunk fel ajándékba valamilyen figyelemfelkeltő tárgyat.
4. Valahányszor találkozunk velük, barátságunk és udvariasságunk jeleként mindannyiszor üdvözöljük őket.
5. Tiszteljük a törvényeiket. Ne lépjünk a kunyhójukba, ha a házigazda nem hívott be bennünket.
6. Ne végezzünk hirtelen mozdulatokat, se gyanúsakat. Ne molesztáljuk a nőket. Ne jöjjünk elő idétlen viccekkel.
   
7. Engedély nélkül ne nyúljunk a fegyvereikhez és fellépésünk ne legyen fenyegető.
8. Soha ne utasítsuk vissza az ételt és italt, amivel megkínálnak – komoly sértés lenne.

 Mit ajándékoznak az indiánok karácsonyra?

Semmit.

Az őslakosoknál ilyen ünnep nem létezik. Azokban az indián falvakban, ahová a misszionáriusok elvitték a keresztény hitet, ill. a városokba települt indiánok körében ünnepelik a karácsonyt, de nem jellemző, hogy megajándékoznák egymást ebből az alkalomból. Inkább csak a támogató szervezetek, ill. alapítványok azok, akik ilyenkor édességgel, gyümölccsel, ruhaneművel kedveskednek nekik.

Az amazóniai Hamarimassa törzs egyik tagja mesélte nekem, hogy ajándékot csak házasságkötés és gyermekszületés alkalmából visznek egymásnak, leginkább gyümölcsöket, melyek szimbolikus jelentéssel bírnak, és akár jósolnak is belőlük. Ezen kívül nem jellemző, hogy akár a felnőtteket, akár a gyermekeket megajándékoznák.

Ahogy az előbbi példa is mutatja, az ajándék az leginkább étel, vagy ital. Az ajándékozással egyenértékű, ha valaki belép egy kunyhóba és ott a jelenlévők megkínálják ételükből, italukból. Az ajándékozás náluk nem más, mint megosztás. „Kapni” = „adni”. Ez a viszonosság a törzsek túlélésének szükséges velejárója. Ebben benne van a hála, a kölcsönösség, a szolidaritás, az igazság(osság), a közösségben élni tudás erősítése. Durva udvariatlanság a kapott ételt (ajándékot) nem megosztani másokkal, legyen szó akár egy falat húsról. Az ilyen illető nemcsak hogy az etikett ellen vét, hanem ki is közösíti magát, önzőnek tartják őt a többiek, és megkérdőjelezik munkáját, hitelességét. Az indián törzseknél nagy jelentősége van az ünnepeknek, mert ilyenkor megosztják egymás között a vitt, vagy az ott készített ételt, és ez a megosztás erősíti a közösségi élményt, a közösségi tudatot, gyógyítja a testet és a lelket. Éppen ezért, bűnnek számít, ha valakit „nem engednek el” a közös ünneplésre, „karneválra”, ugyanis az ilyen alkalmak elmulasztásával az illető nem tudja fejleszteni a közösségben való együttélési képességét. Számos mitosz tanítja, ill. emlékezteti erre a szülőket, hozzátartozókat.

Elsa Cristina Posada Rodriguez kolumbiai bölcsész indián nyelvészeti kutatásban vett részt és több, mint öt éven át élt Kolumbia amazóniai tartományának székhelyétől, Letíciától nem messze egy yucuna indián törzzsel. Ő is megerősítette, hogy az indiánoknál az ajándékozás a mi fogalmaink szerint nem létezik. A törzsek ünnepléseiket a természet fázisaihoz igazítják (gyümölcsérés, serdülés stb.)

(Írta: Vass Éva)

Új sorozatot indítunk: Túlélés a dzsungelben

Előfordulhat, hogy valaki bizonyos körülmények között bent reked a dzsungelben, és ilyenkor helyi ismeretek nélkül igen csak meg vannak számlálva a napjai a túlésre. Az erdőlakókon kívül mások nem nagyon tudnak ott tájékozódni, a sűrűn benőtt növényzettől alig, vagy szinte egyáltalán nem látni az eget. Mi városlakók, nem tudjuk, hová, hogyan építsünk ott menedéket éjszakára, hogyan védekezzünk a rovaroktól, hol keressünk élelmet, hogyan kerüljük el a veszélyeket. A jelen sorozatban a biztonságos dzsungeljáráshoz, ill. ott tartózkodáshoz kívánunk néhány tanácsot adni.

1.      téma: Hogyan tájékozódjunk a dzsungelben?

a.   a nap és a hold segítségével – feltéve ha látjuk őket

Ha érzékelni tudjuk a nap járását, be tudjuk tájolni a négy égtájat a szinte valamennyiőnk által jól ismert versike segítségével: „előttem van Észak, hátam mögött Dél, balról a nap nyugszik (Nyugat), jobbról pedig kél (Kelet)”.

Ha leszúrunk a földbe egy botot és láthatjuk az árnyékát, akkor délelőtt az árnyék balra mutat (Nyugatra), délután pedig jobbra (Keletre).

Telihold esetén: a hold Keleten kel és Nyugatra tart.

Fogyóhold esetén a hold sarlójának a belső oldala Keletre, míg növő holdnak Nyugatra áll.

Ha a hold sarlójának két végpontját összekötjük egy képzeletbeli egyenessel, akkor az É-D irányba mutat, a felső az É-i, a lenti a D-i.

b.    iránytűvel

Az iránytűvel nagyon egyszerű meghatározni az égtájakat, hiszen a tű mindig É-ra mutat.

c.   a természet jeleinek értelmezésével

Ha megfigyeljük a fatörzseket, és az egyik oldaluk zöldebb, mint az ellenkező részen, akkor a zöldebb oldal a Kelet felé mutató. A fák a Kelet felőli oldalukon több hajtást hoznak, dúsabbak, mint a többi oldalukon.

Az olyan területeken, ahol a növényzet nagyon sűrű - az ösvények nagyon hasonlítanak egymásra és könnyű elvéteni az utat, ill. körbe-körbe járni. Hogy ezt elkerüljük, javasolt ágakat letörni, vagy bevágást végezni a fákon – csakúgy, mint ahogy azt az őslakos erdőlakók teszik -, vagy épp a leveleket kettessével összefogni és csavarni rajtuk egyet oly módon, hogy a belső, fénytelen oldaluk kerüljön felülre. A körbenjárást egyébként testünk alig észrevehető asszimetriája magyarázza, ugyanis szinte mindenkinek az egyik lába picit kisebb, mint a másik és ezért torzul az egyenesnek vélt járásirány.

Segíti a mielőbbi kijutásunkat, ha találunk egy patakot, és követjük a folyásirányt. A kispatak egy nagyobb patakba torkollik, az meg egy folyóba – ami mellett végül biztos találunk segítséget, mert a dzsungelben a törzsek, falvak a folyókhoz közel települnek.

Ízelítő a dél-amerikai konyhából: Pacal leves (Mute)

Hozzávalók

30 dkg marha lábszár – bőr nélkül, kockára vágva, 40 dkg pacal, 30 dkg disznócomb,1 csésze morzsolt főznivaló kukorica,

40 dkg krumpli – kockára vágva,1 csészényi sütőtök – kockára vágva, 1 csésze csicseriborsó  (amit előző este beáztattunk),  

1 nagyobb szem paradicsom, 1 nagyobb fej vöröshagyma, olaj a hagyma pirításához, kevés pirospaprika,

1 evőkanálnyi összevágott, friss koriander zöldje, só - ízlés szerint

Elkészítés

Egy nagy lábasban felkészítjük a pacalt, a marhalábszárat, , a csicseriborsót – só nélkül és bőséges mennyiségű vízben kb. három órán át főzzük. Ezután hozzáadjuk a disznóhúst, és addig főzzük, amíg a hús puha nem lesz. Akkor hozzáadjuk a morzsolt kukoricát, a sütőtököt, a krumplit, a sót és közepes tűzön készre főzzük. Egy palacsintasütőben kevés olajon megpirítjuk a hagymát, hozzáadjuk a kockára vágott paradicsomot, tovább pirítjuk, végül a pirospaprikát, és az összevágott koriander leveleket. Az így kapott szószt hozzáadjuk a leveshez és pár percig főzzük vele.

Ötlet: a csicseriborsót lila szárazbabbal is helyettesíthetjük, vagy, beletehetjük a levesbe akár mindkettőt is.

Könyvsarok - ajándék ötlettel

ELŐKÉSZÜLETBEN:

Vass Éva: A SAKK-hadművelet

Alcím: Ingrid Betancourt, FARC, Kolumbia

  - Ingrid Betancourt egykori elnökjelölt kiszabadításáról és a kolumbiai gerilláról szóló izgalmas, fordulatokban gazdag könyv -

Néhány címsor a könyv tartalmából:

- 6 év túszélet után Ingrid Betancourt szabad. Lélegzetelállító szabadító akció - egyetlen lövés nélkül!

- Hogyan lehet túszélni és túlélni a dzsungelben?

- Titkosügynökök mesélnek, akiknek sikerült beépülniük a gerillába - és élve megúszták

- Hogyan jött létre Latin-Amerika legrégebb ideje fennálló gerilla szervezete, a "FARC"? A kolumbiai elit stratégiai hibája?

- A gerilla parancsnokról, aki könyvből császározta meg az egykori alenökjelöltnőt, Clara Rojast a dzsungel mélyén műtő és orvos nélkül

- Alfonso Canóról, aki antropológusból lett gerilla fővezér a legendás "Tirofijo" halála után

- Részletek egy holland önkéntesnő naplójából, aki több éve "szolgál" a FARC-nál

- A megegyezés reménysugara

Boltokba kerülés várható ideje: 2009. január

Ízelítő a könyvből: http://www.amazoniaportal.com/tuszelet.html

Vasquez Carlos-Vass Éva: Amazónia mai képekben. Várható megjelenés: 2009. nyár (?)

Milyen Amazónia ma? És mit gondolnak róla a világ nagyjai? Számos színes fotó kiséretében mindez hamarosan kiderül...

E könyvünk megjelenését egyelőre nem tudjuk finanszírozni, mert önerőből végeztünk eddig minden kutató, fotós és szerkesztő munkát. A forrásaink kimerültek. Azonban, HA TUDNÁL SEGÍTENI NEKÜNK abban, hogy a közelgő KARÁCSONY ALKALMÁBÓL figyelembeveszed az alábbiakban található, már meglevő könyvünket és azzal AJÁNDÉKOZOD MEG szeretteidet, barátaidat, munkatársaidat, hozzá tudnál járulni az új könyvünk mielőbbi megjelenéséhez.
 
Kérjük, továbbítsd ezt az üzenetet az ismerőseidnek és kérd meg őket ugyanerre.

Ajánljuk tehát figyelmedbe: Vass Éva: Amazónia elbűvölő történetei és képei c. könyvünket.
Itt olvashatsz bele: http://www.amazoniaportal.com/amazonia/page_1177127476750.html

A Libri üzleteiben, ill. a http://www.libri.hu portálon szerezheted be. Kb. 150 PÉLDÁNY VAN MÉG forgalomban. A célunk az, hogy december 31-ig eladjuk az összeset.
 
Tájékoztatni fogunk az eredményről.

MEGKÖSZÖNJÜK ÉRDEKLŐDÉSEDET ÉS FIGYELMEDET!!

„Amazónia nem csak egy elbűvölő, javarészt érintetlen természet, hanem egy csodálatos kultúrális világ is, amihez az út a mitoszain át vezet. Ezt a két dolgot igyekeztünk ötvözni a könyvünkben, hogy az olvasóhoz minél közelebb hozzuk ezt a rendkívüli világot. A könyv az amazóniai indiánok legérdekesebb, legszebb történeteiből tartalmaz egy válogatást, miközben számos ismeretterjesztő magyarázattal szolgál a dzsungelről és annak lakóiról. ” (Vass Éva, Vasquez Carlos)

Következő számunk tartalmából:

Karneváli szokások a dzsungelben. Miről mesélnek a maszkok?

Mivel játszanak az indián gyerekek?

"Trendi" indián nevek

Folytatjuk sorozatunkat: Túlélés a dzsungelben  

Ízelítő a dél-amerikai konyhából – Három tej desszert