Tartalom: - Indián ünnepekről - Az indiánok szent állatai - Ünnepváró |
 |
Indián ünnepekről...  Az ünnepek kezdettől fogva nagyon fontosak az indiánok életében, erősítik a közösség összetartó erejét, és a mezőgazdasági ciklusok ill. a vallási események élő referenciapontjaiként szolgálnak. A gyarmatosítás során a spanyolok is észlelték a törzsi ünnepek fontosságát, ezért azokat beillesztették a térítés eszköztárába, s hamarosan összemosódtak a keresztény ünnepekkel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az indián ritusok, vagy énekek mechanikusan helyet cseréltek a keresztény ünnepekkel, hanem azt, hogy összekeveredtek vele, hogy valami újat hozzanak létre. Az etnográfusok több ezer oldalt szenteltek ennek a témának, feljegyezve a naptári ünnepeket, a mezőgazdasági ünnepeket, a születési, a pubertás, a felnőtté válási, a házasságkötési, a halálozási, ill. az évfordulós ünnepeket. Egyes amazóniai indián törzsek legjelentősebb ünnepe Yurupari isten, a nagy civilizátor rituáléja Ekkor a férfiak megszólaltatják a különleges yurupari-furulyákat és trombitákat - amelyeket a nők még csak nem is láthatnak –, elmossák a határt a múlt és jelen, élők és holtak, elődök és utódok között, megelevenítve a világ eredetének mitoszát. Ehhez az ünnepséghez kapcsolódik a felnőtté válás törzsi elismerése is. Az Andok régióiban dec. 21. - Kapak Raymi, azaz az új élet nagy ünnepe. Ezt az ünnepet az élet folytonosságának szentelték, elsősorban a gyerekek és a fiatalok tiszteletére. A szájhagyomány szerint ezen a napon az idősebbek ünneplőbe öltöztették a jövő generációit, legértékesebb darabjaikkal tisztelegve az újszülöttek előtt, s kifejezve elkötelezettségüket, támogatásukat az élet természetadta továbbvivőinek. Ez az ünnep már csak elvétve őrzi eredetiségét, a legtöbb helyen egybeolvadt a karácsonnyal - a térítők tevékenységének betudhatóan. (Forrás: http://hunnapuh.blogcindario.com/2006/12/01233-kapak-raymi-la-navidad-de-los-indigenas-americanos.html ) Az amazóniai inga törzs számára febr. 20.-án kezdődik az új év, melyet a megbékélés, megbocsátás karneváljával ébresztenek fel. Népi hangszerekkel, énekekkel, hagyományos ételekkel, és az elmaradhatatlan chichá-val táncolják át az éjszakát az igéretes új nap reményében. |
 |
Az indiánok szent állatai  Az amazóniai huitoto indiánok hite szerint egyensúly van az emberek, az állatok és a növények lelke között, így a dzsungel erőforrásaival való bármely visszaélés az egész közösségre nézve veszélyes betegségeket hozhat. Az indiánok jól ismerik a vadon élő állatok viselkedését, lakóhelyét és biológiáját. Az huitotók között, csakúgy, mint más amazóniai törzsek esetében is, az állatok egyes viselkedési modellek, kritikák, összehasonlítások kifejezéséül szolgálnak. A csapatokban járó állatok, mint pl. a papagájok, majmok, halak, vaddisznók jót jelentenek, míg vannak állatok, melyek egyedül járnak, és veszélyesek, így pl. a jaguár, a kígyó, a nagy hangyászmedve, és a sas. Ezek az állatok számukra nem közösségi lények, hanem ellenségek, kívülállók. A kolibri több kultúrában is szimbolikus jelentéssel bír. Ő a hírvivő, az összekötő a föld és a nap között, az életnek, mint hősies utazásnak a szimbolikus megtestesítője, az huitoto indiánok számára pedig a tűz megszerzője. Nézzük csak meg közelebbről, ki is ez a párcentis rekorder: A kolibri Alaszkától Tűzföldig Amerika-szerte szinte mindenhol megtalálható, de leginkább a trópusi területeken. Virágok nektárjával táplálkozik, jellegzetes, hosszú csőrének és tölcsérformájú nyelvének segítségével. A kolibri az egyetlen madár, amely hátrafelé is tud repülni. Gyors szárnycsapásainak köszönhetően akár egyhelyben is tud maradni. A Heliactin cornuta kolibri csapdossa a madarak közül a leggyorsabban a szárnyait: másodpercenként 90-szer (vagyis percenként 5.400-szor!). Ez a pici madár többet eszik egy nap, mint a saját testsúlya összesen. Ehhez virágok százait látogatja meg nap mint nap. A kolibri vastag zsírpárnát fejleszt (testsúlyának kb. fele mennyiségben) – innen veszi az energiát a gyors szárnycsapásokhoz. Ugyanakkor képes lelassítani anyagcseréjét pl. éjszakára, vagy éhínséges időkben. Ilyenkor kissé kábult állapotba kerül, szívverése és légzése drasztikusan lecsökken (50-180 dobbanás/perc), míg normális körülmények között szíve percenként 1260-at ver. A legtöbb gyors anyagcseréjű állat rövid életű, a kolibri azonban akár 17 évig is elél. A rovarokat kivéve, a kolibri anyagcseréje a leggyorsabb az állatok közül (a tyúkénál pl. 20-szor gyorsabb). A kolibri fészke kb. diónyi nagyságú. 2 borsónyi tojást költ ki. Kicsinyeit 3-4 héten át gondozza. Ez idő alatt naponta akár 140-szer is visszarepül a fészkére megetetni fiókáit.
|
 |
Ünnepváró: Garnélarák koktél (Ceviche)
Kiváló társasági étel! Jó hangulatot áraszt, amint az asztalkörül ülők szednek maguknak az odakészített hozzávalókból és beízesítik azt saját ízlésük szerint. Tálaláshoz: sós, ropogós keksz, vagy pirítós kenyér |
 |
Ajándék ötlet Karácsonyra! „Amazónia nem csak egy elbűvölő, javarészt érintetlen természet, hanem egy csodálatos kultúrális világ is, amihez az út a mitoszain át vezet. Ezt a két dolgot igyekeztünk ötvözni a könyvünkben, hogy az olvasóhoz minél közelebb hozzuk ezt a rendkívüli világot. A könyv az amazóniai indiánok legérdekesebb, legszebb történeteiből tartalmaz egy válogatást, miközben számos ismeretterjesztő magyarázattal szolgál a dzsungelről és annak lakóiról. ” (Vass Éva, Vasquez Carlos) Itt lapozhatsz bele: "http://www.amazoniaportal.com/page_1177127476750.html" |
| A jelen webújságra, kérlek, ne válaszolj. Ha kapcsolatba szeretnél velünk lépni, ide írhatsz: eva.vass[KUKAC]amazoniaportal.com |
Ha nem látszik a tartalom, klikkelj ide: www.amazoniaportal.com/webujsag_dec_2007.html
Webújságunk korábbi számait a honlapunkon olvashatod.
|
