Fotó: Fejléc
 
2007. őszén indítottuk el az Amazóniáról tudósító webújságot, melyet évente négyszer jelentetünk meg.  Azoknak küldjük, akik tagjai az „Érdekel Amazónia” baráti körnek (az "iwiw"-ben létrehozott nyitott, virtuális társaságnak), illetve azon barátainknak, akikhez eljutott az amazóniai könyvünk, vagy előadásainkon, fórumainkon jelezték érdeklődésüket a téma iránt. Ha tetszik az újság, örömmel vesszük, ha továbbküldöd barátodnak, ismerősödnek.

Tartalom:

  • Karneváli szokások a dzsungelben
  • Új sorozatunk: Túlélés a dzsungelben. 2. rész. Mit tegyünk kígyómarás esetén?
  • "Trendi" indián nevek
  • Ízelítő a dél-amerikai konyhából: "Háromtej" desszert
  • Húsvéti linkajánló
  • Könyvsarok - ajándékötlettel
  • Következő számunk tartalmából
Foto: Yucuna jelmez

 

Karneváli szokások a dzsungelben

Az előbbi számunkból megismert Elsa Cristina Posada indián nyelv kutató arról mesél, milyennek élte meg Yucuna indián férje családjában az egyik legnagyobb amazóniai ünnepet, a Chontaduro (e:csontadúró) ünnepét, amit Baile de Muñeco-nak, A Jelmezes táncának is hívnak. Nevezhetjük ezt akár „karneválnak” is, mivel ez is maskarás, táncos népünnepély, habár nem tél búcsúztatás a célja...
Foto: Yucuna indi�n f�rfi fak�rget munk�l macset�valA férfiak a karnevál előtt pár nappal yanchama fa kéregből jelmezt készítenek maguknak: a fakérget apró macheta-bevágásokkal puhítják, megáztatják a folyóban, majd szárítják, festik, szabják és varrják. Az asszonyok ezidő alatt huito levelekből főzetet készítenek, mellyel az ünnepség előtti este bekenik magukat. Másnapra a bekent testrészek kék színűek lesznek. Ez a kékség akár két hétig is megmarad...
 Az ünnepség két nap és két éjjelen át tart. Az ünnep főszereplője a maloka ura, aki egyben a tánc ura is. A meghívottak megvendégelésére előzőleg sok-sok mambé ill. chontaduróból készült erjesztett ital (chicha) készül. Mi az a mambé ill. a chontaduro? A mambé - pörkölt, őrölt kokaleveleknek és száraz yarumo levelek hamujának az összeszitált keveréke. Kizárólag a maloka urának a privilégiuma elkészíteni.
 
Foto: a chontaduro   Foto: Chontaduro hamozas a malokaban
 
A chontaduro - a chontaduro pálmának a gyümölcse. Január végén érik. Óriási tisztelete van az amazóniai indiánok körében, mivel rendkívül értékes táplálék. A gyümölcsöket héjastól, hatalmas serpenyőben, szabadtűz fölött főzik meg, majd meghámozzák, kimagozzák és a gyümölcshúst ledarálják. Ezeket a műveleteket az asszonyok végzik. Mire elkészülnek, a férfiak bambusz ágakból óriási hordó formát alakítanak ki, melyet bijao (banánszerű) levelekkel bélelnek ki. Ebben erjesztik aztán pár napig a chontaduro darát, amelynek mind a színe, mind az íze a sütőtökre emlékeztet.
 
Foto: Tancosok
A maloka ura az ünnepségre érkezőket előrecsomagolt mambéval ajándékozza meg. A mambé a barátság, a szolidaritás jelképe, mindamellett, hogy rendkívül értékes táplálék kiegészítő. Maguk a meghívottak is hoznak ajándékot: vadász zsákmányt, vagy általuk készített ételt. Az ünnepség alatt mindent a tánc nyelvén fejeznek ki, így például a maloka ura táncolva/ tánc közben kínálja étellel a meghívottakat: általában erdei állat húsából készült levessel, vagy füstölt hallal, casabéval (yucából készült lepénnyel) és természetesen chontaduro “must”-tal (chichával). Az ételt mindig a maloka urának a felesége, ill. annak közeli hozzátartozói főzik, sütik.
Az ünnepség leginkább várt része a termékenységi tánc, amikor is a maloka ura egy kb. másfél méteres botot illeszt a nemiszervéhez és azzal “ijesztgeti”, zavarássza a lányokat és az asszonyokat. Az a különlegessége ennek a botnak, hogy természetes módon úgy nő a fán, hogy a végének a formája tévedhetetlen módon férfi nemiszervre emlékeztet. A nők sikongatva futnak el az őt célbavevő táncostól, holott minden vágyuk, hogy megérintse őket, így biztosítva rituálisan a termékenységüket.
 
Az ünnepség csendesebb, szertartásos része, amikor a mambéval (kokával), dohány füsttel, ill. guarapo-val (ananászból erjesztett alkoholos itallal) kínálják a meghívottakat. Ez a hálát, a barátságot, ill. az adományok viszonzását jelenti. A Yucuna törzsnél a nők is „mambé”-zhatnak, míg más törzseknél a kokafogyasztás csak a férfiak privilégiuma.
 

(Az interjú alapján írta és szerkesztette: Vass Éva)

 

Sorozatunk: Túlélés a dzsungelben (2. rész)

Mit tegyünk kígyómarás esetén?
  1. Foto: Szivarvanyos kigyoMielőtt bármit tennénk, azonosítsuk be, mérges kígyóról van-e szó, hiszen ettől függ, milyen szérumot kapjon a sebesült. Ha nem ismerjük fel, fontos, hogy legalább a kígyó színét, a méretét és a formáját megjegyezzük.
  2. Fontos, hogy nyugtassuk meg a sebesültet, helyezzük nyugalmi állapotba, és ne végezzen semmilyen erőkifejést, csak ami abszolut szükséges.
  3. Hagyjuk a sebet szabadon vérezni, kb 30 másodpercig. Tisztítsuk meg és fertőtlenítsük le a seb környékét.
  4. Rögzítsük a megmart testrészt, mintha eltört volna. Ha lehetséges, hívjunk orvost.
  5. A sebesültön ellenszérum próbát szükséges végezni. Ha allergiás reakció mutatkozik, igyekezzünk őt mielőbb kórházba juttatni.
  6. Az erre avatott szakembertől a sebesült egy ampulla szérumot kap a marás környékén, több helyen beszúrva, majd a kígyó méretétől függően, 2-4 ampullával a harapás és a szív közötti tájon. Miután megkapta a szérumot, szükséges eltávolítani az alvadt vért a harapás helyéről. Ezután meleg, sósvizes borogatás és végül egy tetanusz injekció következik.
Mit NE tegyünk kígyómarás esetén?
  1. Ne vágjunk bele, ne metsszük ki, ezzel ui. a fertőzés és a vérömlés veszélye nagyon nagy és veszélyeztetjük a sebesült túlélési esélyét. Ne szívjuk ki a sebet.
  2. Ne használjuk más állat mérgét a kígyó méreg közömbösítésére.
  3. Ne szorítsuk el a sebesült testrészt - ez üszkösödést okozhat. Ha messze az orvosi segítség, kössük be a sebet, de ne szorosan.
  4. Ne égessük meg az érintett területet, se forró tárggyal, se savakkal.
  5. Ne tegyünk rá gyógynövény, állati zsír, ürülék, vegyszeres stb. borogatást.
  6. Ne öntsünk rá alkoholt, kávét, petróleumot vagy autóbenzint.
  7. Ne jegeljük, nem csökkenti a méreg szétterjedését, előidézi viszont a sejtek elhalását. 
 

„Trendi” indián nevek

Egyre több dél-amerikai országban divatos egzotikus csengésű, indián nevet adni a születendő gyermekeknek. Íme néhány példa a jelentésükkel együtt:
 
Fiú nevek:
 
Foto: Indian kisfiuNehuen: "erős"- mapuche nyelven
Nahuel: "oroszlán" – mapuche nyelven
Newén: "energia, erő" - mapuche nyelven
Chaltén: "kéklő"- mapuche nyelven (e: csáltén)
Kalén: "más lenni" - shelk' nam nyelven
Yaguatí: "leopárd" – guaraní nyelven
Wayra: "szél, levegő" – aymara nyelven
Yawar: "nemes" – aymara nyelven
 
Lány nevek:
 
Foto: Indian kislanySami: "szerencsés, boldog" – quechua nyelven
Uma: "víz" – aymara nyelven
Ñawi: "elsők között" – quechua nyelven (e: nyavi)
Anahí: "seiba fa virágja" – guaraní nyelven
Wamararu: "mindig lesz étel" – yucuna nyelven
Tanitani: "a hegyvonulat virágja" - guaraní nyelven
Naira: "nagy szemű" - guaraní nyelven
Sayen: "édes" – guaraní nyelven
Nahui: "négy, negyedik" – guaraní nyelven
Nahué: "gyökér" – tarahumara nyelven
 

Ízelítő a dél-amerikai konyhából: „Háromtej” desszert (sütés nélkül)

 
Foto: Hozzavalok   Foto: Talalva
 

Hozzávalók:
2 csomag zselatin por (kb 15 gr. összesen) 2 dl tejszín (vagy „tejkrém”)
1 dl
cukrozott sűrített tej
2 dl
tej
kb. 8-10 dkg töltetlen keksz
díszítéshez: 6-8 szem földieper, vagy más gyümölcs

Elkészítés:
A zselatin port összekeverjük kb. 1,5 dl hideg vízzel, s lassú tűzön addig melegítjük, amíg teljesen fel nem oldódik, majd hagyjuk kihűlni. Öntsük a turmixgépbe a tejet, a tejszínt, a sűrített tejet és a kihűlt zselatint. Turmixoljuk őket össze. Ízlés szerint ahatunk még hozzá cukrot, ha nem találjuk elég édesnek.
Egy üveg (vagy műanyag) tál aljára helyezzük el a kekszeket. Öntsük rá az összeturmixolt folyadékot. Tehetünk bele gyümölcs darabkákat is. A keksz valószínűleg fel fog jönni a folyadék tetejére, de ez nem baj, sőt, tálaláskor még előnyös is:) Ezután tegyük hűtőbe. Miután megszilárdult, a formából ügyesen kiborítva, „tortaként” szeletelhetjük, vagy akár magából a formából, tálkákba szedve gyümölcs darabkákkal díszítve kínáljuk.
 

Húsvéti linkajánló

Az ünnepekre való tekintettel az alábbi linket szeretném a figyelmedbe ajánlani, ahol is ízelítő található a dél-amerikai, pontosabban a kolumbiai húsvéti szokásokról. Itt megtudhatjuk, locsolkodnak-e, és festenek-e piros tojást?

http://www.amazoniaportal.com/amazonia/SAJAT_FILE/semana_santa.pdf

(ha esetleg nem nyílna meg a link, akkor a www.amazoniaportal.com oldalra belépve a Még több Dél-Amerika fülre kattintva megtalálható az Így ünneplik a Húsvétot Kolumbiában c. cikk)
 
Foto: Virag
 
 

Könyvsarok - ajándék ötlettel

A továbbiakban két előkészületben levő könyvünkre szeretnénk felhívni a figyelmedet. E két kötet megjelenését egyelőre azonban nem tudjuk finanszírozni, mert önerőből végeztünk eddig minden kutató, fotós és szerkesztő munkát. A forrásaink kimerültek. Azonban, ha tudnál segíteni nekünk  abban, hogy amikor könyvet vásárolsz (születésnapra, névnapra, gyereknapra, anyáknapjára, nőnapra, ballagásra, évzáróra, céges ajándéknak, vagy egyszerűen csak úgy, szeretetből) - figyelembeveszed az alábbiakban található, már meglevő könyvünket és azzal ajándékozod meg szeretteidet, barátaidat, munkatársaidat, akkor hozzá tudnál járulni az új könyvünk mielőbbi megjelenéséhez.

 

 

Foto: KonyvboritoAjánljuk tehát figyelmedbe: Vass Éva: Amazónia elbűvölő történetei és képei c. könyvünket.

 

„Amazónia nem csak egy elbűvölő, javarészt érintetlen természet, hanem egy csodálatos kultúrális világ is, amihez az út a mitoszain át vezet. Ezt a két dolgot igyekeztünk ötvözni a könyvünkben, hogy az olvasóhoz minél közelebb hozzuk ezt a rendkívüli világot. A könyv az amazóniai indiánok legérdekesebb, legszebb történeteiből tartalmaz egy válogatást, miközben számos ismeretterjesztő magyarázattal szolgál a dzsungelről és annak lakóiról. ” (Vass Éva, Vasquez Carlos)

 
Itt olvashatsz bele.

 

A Libri üzleteiben, ill. a http://www.libri.hu portálon szerezheted be. Kb. 120 PÉLDÁNY VAN MÉG forgalomban. A célunk az, hogy évvégéig eladjuk az összeset. Tájékoztatni fogunk az eredményről.
 
ELŐKÉSZÜLETBEN:
 

1. Vass Éva: A SAKK-hadművelet

Alcím: Ingrid Betancourt, FARC, Kolumbia

... Ingrid Betancourt egykori elnökjelölt kiszabadításáról és a kolumbiai gerilláról szóló izgalmas, fordulatokban gazdag könyv...

Néhány címsor a könyv tartalmából:

  • Hat év túszélet után Ingrid Betancourt szabad. Lélegzetelállító szabadító akció - egyetlen lövés nélkül!
  • Hogyan lehet túszélve túlélni a dzsungel mélyén?
  • A gerillákhoz beépült titkosügynökök mesélnek, akiknek sikerült élve megúszniuk
  • Hogyan jött létre Latin-Amerika legrégibb gerilla szervezete, a "FARC"?
  • A gerilla parancsnokról, aki könyvből császározta meg Clara Rojast a dzsungel mélyén, műtő és orvos nélkül
  • Alfonso Canóról, aki antropológusból lett gerilla fővezér a legendás "Tirofijo" halála után
  • Részletek egy holland önkéntesnő naplójából, aki több éve "szolgál" a FARC-nál
  • A megegyezés reménysugara

A kézirat lezárult. Boltokba kerülés várható ideje: 2009. II. Negyedév(?)
A fentiek miatt elképzelhető esetleges további csúszás.
A pontos megjelenésről mindenkit értesíteni fogunk.
Ízelítő a könyvből itt.
 
 
2. Vasquez Carlos-Vass Éva: Amazónia mai képekben
 
Foto: Konyvborito
 
 
Milyen Amazónia ma? Mit ad a világnak? És mit gondolnak róla a világ nagyjai?

Számos színes fotó kiséretében mindez hamarosan kiderül...

Várható megjelenés: 2009 (2010?)
 

Következő számunk tartalmából:

  • Barbár szokások, vagy egyszerűen csak mások?
  • Mivel játszanak az indián gyerekek?
  • Sorozat: Túlélés a dzsungelben (3. rész)
  • Ízelítő a dél-amerikai konyhából: Avokádó krémleves
  • Könyvsarok
  • Linkajánló
  • Következő számunk tartalmából

A jelen webújságra, kérlek, ne válaszolj. Ha kapcsolatba szeretnél velünk lépni, ide írhatsz: eva.vass@amazoniaportal.com

Ha nem látszik a tartalom, klikkelj ide.

Webújságunk korábbi számait a honlapunkon olvashatod.

 

Amennyiben a jövőben nem szeretnéd kapni webújságunkat, kérlek jelezd az alábbi e-mail címen: eva.vass@amazoniaportal.com