|
Kolumbia. Ahol délután süt a pék... |
 |
 |
 |
|
Írta: Vass Éva
|
|
2012. június 27. szerda, 19:42 |
|
Pár napja megkeresett levélben egy kedves fiatal hölgy, aki kolumbiai barátjához tervezte az utazását. Sok praktikus kérdése volt, mit hozzon, mit ne hozzon, milyen a klíma, milyen a biztonság, de a legjobban az érdekelte, milyen szokásaik vannak a kolumbiaiaknak, illetve mit tegyen, vagy mit ne, hogy ne tűnjön csodabogárnak. Az alábbiakban szeretném megosztani azokat a szokásokat, amiket ebben az országban, az általam látogatott helyeken tapasztaltam.
Amikor vendégségbe, látogatóba hívnak bennünket, nem kell összetörnünk magunkat, hogy valami ajándékot vásároljunk a ház urának, a ház asszonyának, vagy éppenséggel a gyerekeknek, mert ez itt nem szokás. Ha szülinapra, vagy egyéb évfordulóra megyünk, az más persze, bár a háziak sokszor ebben is a segítségünkre lesznek, mert már a meghívóra eleve ráírják, hogy "lluvia de sobres", vagyis, hogy ajándékként inkább pénzt vigyünk. Erre a célra szebbnél szebb borítékokat árulnak a papír- és ajándékboltok. Ha 7-re hívnak bennünket, nyugodtan mehetünk akár 9-re is. Itt az emberek nem szeretnek elsőnek érkezni, mert azt "kinevetik". Hogy ezt elkerüljék, minél később érkeznek.
Aztán az is furcsa lehet számunkra, hogy az est a tortaevéssel kezdődik és csak utána tálalják a vacsorát (ebédet). Eddig kétszer voltam Kolumbiában lakodalomban, mindkétszer "éhesen" mentem haza - némi kis túlzással. Ezek nem olyan lakodalmak voltak, mint otthon, ahol degeszre tömik a vendég hasát:) Sokkal fontosabbnak tűnt a zene, a tánc, az ivás, a mulatozás, mint az evés.
|
|
Módosítás dátuma: 2012. június 28. csütörtök, 12:49 |
|
|
A Karib-tenger igazi kalózai |
|
|
|
|
Írta: Vass Éva
|
|
2011. augusztus 24. szerda, 12:51 |
|
 Cartagena partjaira először Rodrigo de Bastidas, sevilla-i jegyző lépett 1501-ben. (Érdekesség, hogy Kolumbusz soha nem járt Kolumbiában, dacára annak, hogy róla nevezték el.) A város alapítására 1532-ben Pedro de Heredia, madridi bátor „vállalkozó” kapta meg a jogot a spanyol királynőtől, aki aztán 1533-tól egészen haláláig, 22 éven keresztül kormányozta Cartagénát. Legfőbb feladata mindvégig az aranykeresés volt. Heredia hosszú éveken keresztül rengeteg problémával küzdött, így pl. az egyre növekvő lakosság ellátásával, a harcos indián törzsek megfékezésével, súlyos területi konfliktusokkal más gyarmatosítókkal, valamint kalóztámadásokkal.
1544-ben Roberto Baal, francia kalózkapitány 5 hajóval, 1000 emberrel a fedélzeten éjjel csendben lehorgonyzott – Heredia unokahuga esküvője előestéjén. Másnap, amikor elkezdte ágyúzni a várost, a trombita és dobszó hallatán azt hitték a helybéliek, hogy a mulatság kezdetét jelzi. Mire feleszméltek, Baal már elfoglalta a várost. Az ifjú pár a hegyekbe menekült.
Heredia 200 ezer aranyat fizetett a város szabadságáért. Nemcsoda, hogy ezután mégtöbb aranyra volt szüksége...
1574-ben, elismerve Cartagéna fontosságát, II. Fülöp spanyol király „városi”, majd egy évvel később „címzetes” rangot adott a városnak. Cartagena a XVI. szd. végére az Újvilág legfontosabb kikötője lett. Peru mérhetetlen kincseit Panamába szállították, odamentek értük a spanyol hajók. Gyorsan berakodtak, és elhozták Cartagenaba, az Újvilág legbiztonságosabbnak tartott városába. Spanyolország riválisai (Franciaország, Anglia, Hollandia) azonban folyamatosan kalózokat küldtek Cartagena ellen, megszerezni az itt felhalmozott temérdek kincset.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. augusztus 26. péntek, 13:20 |
|
|
2011 - Az Erdők Nemzetközi Éve |
|
|
|
|
Írta: Vass Éva
|
|
2011. június 13. hétfő, 19:23 |
|
25 év után ismét a nemzetközi figyelem középpontjába kerültek az erdők, az ENSZ ugyanis legutóbb akkor hírdetett Fák Nemzetközi Évét. Vannak, akik csak legyintenek, megint egy nemzetközi év.... pedig bolygónk csaknem 7 milliárd ember otthona és nagyjából 1,6 milliárdan függenek közvetlenül az erdős területektől. Az erdők földünk 30%-át foglalják el és a biodiverzitás 80%-ának adnak élőhelyet, ugyanakkor a FAO (az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete) szerint évente egy Ibériai-félszigetnyi erdőterület (13 millió hektár) megy veszendőbe.
Az erdővesztés okai leginkább emberi tényezőkre vezethetőek vissza:
- mértéktelen, illetve illegális fakitermelés,
- erdőterületek mezőgazdasági művelésbe vonása,
- marha legelők kialakítása,
- illegális coca termesztéshez erdőirtás,
- telepesek területfoglalásai,
- ásványi anyagok kitermelése,
- víztározók, illetve úthálózatok építése és így tovább.
|
|
Módosítás dátuma: 2011. szeptember 15. csütörtök, 22:45 |
|
|
